Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia miniszterelnöke közösen törekednek igazságosabbá és rugalmasabbá tenni az Európai Bizottság koronavírusos 750 milliárd eurós helyreállítási alapjáról szóló előterjesztését – foglalta össze a kedd délelőtti V4-szintű kormányfői videókonferencia egyik üzenetét az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Nehéznek ígérkeznek a koronavírus-járvány sújtotta tagállamokon segíteni hivatott uniós gazdasági helyreállítási alap létrehozásáról folytatandó tárgyalások - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdai berlini sajtótájékoztatóján.
Egy április eleji kormányrendeletben az „Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja” soron nulla eurót tüntetett fel a kormány, azt érzékeltetve, hogy „az EU nem segít a bajban”, de az Államadóság Kezelő Központ minapi befektetői prezentációjának egyik táblázatában már azt látjuk, hogy 340 milliárd forintnyi EU-pénzt csoportosít(ott) át a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére a kormány.
Nem a közvetlen támogatások, hanem inkább az áttételes hatások, az exportpiacok stabilizálása miatt lehet előnyös Magyarországnak az az 500 milliárd eurós uniós koronavírusos helyreállítási alap, amelyet hétfőn vázolt fel a német-francia vezetés – állapítja meg pénteki rövid elemzésében a Morgan Stanley. Mi ugyanezt hangsúlyoztuk már keddi elemzésünkben, miszerint anyagilag akár még hátrányos is lehet számunkra az alap, mert a befizetési kötelezettségeket meghaladhatják az abból például Magyarországra érkező források, de a külpiacaink stabilizálódása miatt mégis fontos nekünk is az, amit az EU két legerősebb tagállamának vezetője írásba adott.
Csütörtökön megjelent, május 29-től beadhatóvá válik az a pályázat, ami a koronavírus-járvány munkanélküliségi hatásait igyekszik tompítani és közben fejlesztésekre ösztönözni a cégeket és csütörtök este a köztévében azt ígérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, hogy már június első felében megszülethetnek az első támogatói határozatok.
A Parlament jóváhagyta a Bizottság és a legtöbb uniós intézmény éves zárszámadását, de összeférhetetlenség esetén határozottabb fellépést vár az uniós források kárára elkövetett csalások, a korrupció, az összeférhetetlenség, a szándékos visszaélések és a szervezett bűnözés ellen, és az uniós pénzek méltányosabb elosztását várják – derül ki az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által küldött közleményből.
Egyetlen eurócentnyi többlettámogatást sem ad Magyarországnak az Európai Bizottság a koronavírus válság kezelésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus keretén felül, így tévesek a plusz EU-pénzről szóló állítások – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt viszont elismerte, hogy a Bizottság által lazított állami támogatási és EU-s pénzfelhasználási szabályok tényleg megkönnyítik a tagállami kormányok dolgát, hiszen rugalmasabban tudják felhasználni a 7 évre euróban járó támogatásokat. Utóbbiak a forint gyengülése és a keret túlvállalása miatt itthon jelentősen tovább bővülnek: Perényi jelzése szerint idén nyárig akár több mint 1000 milliárd forintnyi EU-pályázati keret jelenik meg.
Több mint egy éve nem született annyi uniós pályázati támogatási döntés, mint április közepe óta és a támogatások kifizetése is láthatóan felpörgött a koronavírus-válság itthoni kitörése óta – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ezekre a döntésekre egyrészt az adott sürgetést, hogy a válságot tompítani kell, másrészt az, hogy bár euróban nem kap több támogatást az ország, mint amit eleve megítéltek a 2014-2020-as ciklusra, de a pénztömeg itthon forintban jóval többet ér a forint gyengülése miatt és közben Brüsszel jócskán fellazította a pénzfelhasználás szabályait is. Mindezekkel a lehetőségekkel a kormány a következő hónapokban bizonyára még erőteljesebben élni fog, így amint már rámutattunk: valójában az EU-pénz lesz itthon a gazdaságélénkítés legfőbb csatornája.
Érdemi költségvetési költekezés nélkül, forrásátcsoportosítással igyekszik támogatni a gazdaságot a kormány a vírusválság közepette, hogy a deficit ne szálljon el, miközben a forint esése miatt bő 1000 milliárd forinttal több EU-pályázatot hirdethet meg és valójában ez adja most a gazdaságélénkítés gerincét – rajzolódik ki egy Költségvetési Tanácsnak küldött pénzügyminisztériumi levélből és egy friss kormányhatározatból.
Új Facebook-videóval jelentkezett ma Varga Mihály pénzügyminiszter azután, hogy a pénzügyi akciócsoportban áttekintették az EU-tól eddig megkapott és várhatóan érkező pénzek kérdését is. Rövid videójának lényege, hogy az idén eddig Brüsszelből már árutalt 300 milliárd forintnyi EU-támogatáson felül a következő időszakban további mintegy 100 milliárd forint átutalása várható, idén pedig összesen elérheti az 1300 milliárdot a pénzügyi transzfer.
Bár már hetek óta világosan lehet tudni, hogy a koronavírus miatt áthangolt 2014-2020-as EU-pénzekből csak elméletben jogosult lehívni Magyarország a legtöbbet a tagállamok közül és a valóságban a leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kapja a legtöbbet, mégis erre a téves magyar helyzetértelmezésre húzzák fel még a legrangosabb nyugati lapok is a cikkeiket, amikor a rendeleti kormányzás miatt bírálják az országot és retorziót sürgetnek az uniós döntéshozóktól. Ez egyébként leghamarabb a most csütörtöki telefonkonferenciás EU-csúcson jöhetne, így érdemes lesz most is résen lennünk.
Mától igényelhető az NHP Hajrá kedvezményes hitelkonstrukció a Takarékbanknál. A kis- és közepes vállalkozások összesen 1500 milliárd forint kölcsönt vehetnek fel beruházásra vagy működésre, nagyon kedvező kamattal.
Megemelt támogatási előlegek, meghosszabbított forrásfelhasználási határidők, gyorsabban kiírható pályázatok és megváltoztatott állami támogatási szabályok – ezek derülnek ki abból a két kormányrendeletből, amelyek nagypénteken este jelentek meg a Magyar Közlönyben, és ma, azaz április 11-én nagyszombaton már hatályba is léptek. Ezek nagy része a veszélyhelyzet vége után 15 napig maradnak hatályban és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A friss változások egyébként már a kormány közelmúltbeli jelzéseiből, illetve EU-s döntésekből ismertek voltak, mégis érdemes a megjelent jogszabályok alapján is áttekinteni, hogy pontosan melyek is a változások, mert ez sokezer EU-s pályázó életére gyakorol alapvető hatást.
Máris kiutalta az Európai Bizottság annak a 608 millió eurónyi likviditási segítségnek a második felét, amelyről a koronavírus elleni küzdelem jegyében március közepén tájékoztatta a testület a magyar hatóságokat – derül ki a Portfolio friss számításaiból. Az összeg 109-110 milliárd forint attól függően, hogy az elmúlt napok nagy árfolyam kilengései mellett milyen átváltási árfolyamon kell számítani a brüsszeli átutalást.
Az elmúlt napok egyik kiemelt belpolitikai vitatémája az, hogy vajon az Európai Unió nyújt-e valós segítséget Magyarországnak a koronavírus okozta válság kezelésére. A Fidesz politikusai ezt vehemensen tagadják. Az Európai Bizottság (EB) 2000 milliárd forintos támogatásról beszél, és hivatalos levélben kérte a magyar kormány felelős minisztereit, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Bizottság szakszolgálataival, hogy megbeszéljék a részleteket.
Egy jövendőbeli európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer előfutárának tekinthető az a 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi alap, amelyet csütörtökön jelentett be az Európai Bizottság és két másik intézkedéssel lényegében az is kijelenthető, hogy minden puskaporát ellőtte a testület a 2014-2020-as uniós büdzséből, amivel segíthetné a tagállamokat a koronavírus válság elleni küzdelemben – írja összefoglalójában a Bruxinfo. Az egyik szerint a még nem elköltött kohéziós politikai források felhasználásánál teljes szabadkezet adnának a kormányoknak, és közben a tagállamok egészségügyi védekezését segítő 3 milliárd eurós szükséghelyzeti támogató eszközt is létrehoznak.
Szerte az országban rengeteg uniós fejlesztés zajlik, amelyekre sok helyen látványos táblák is figyelmeztetnek, de melyik vajon megyénként és megyei jogú városonként a 10-10 legnagyobb ezek közül? Mivel sok tízezer projektről van szó, így jelen cikkünkben csak a legnagyobb uniós programunk, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében elnyert források alapján mutatjuk be megyénként és megyei jogú városonként a legnagyobb fejlesztéseket.
A Portfolio számításai szerint az elmúlt napokban 304 millió eurónyi, mintegy 108 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság és ugyanennyit fog még a következő két hétben is, hogy ezzel a likviditással is segítse itthon a koronavírus elleni küzdelmet. Fontos, hogy ez a bő 200 milliárd forint nem plusz pénz, hanem pár hónappal előrehozott kifizetés, de van egy ezen felül nem visszafizetendő EU-s pénz tétel is legalább 280 milliárd forint értékben. És mindez csak a kezdet: további több milliárd eurónyi mozgásteret is megteremtett a Bizottság a magyar kormánynak az EU-pénzek itthoni felhasználásában, hogy a koronavírus elleni küzdelmet rugalmasan segítse. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a válsághelyzetben nem segít Brüsszel, azt viszont igen, hogy éppen most üt vissza az a stratégia, amiért eddig vertük a mellünket. Ez egyébként nem egyedi: 13 másik tagállam ugyanígy járt.
A Portfolio egy héttel ezelőtt közzétett piaci felmérésének számos szakmai javaslatára reagál az a 20 intézkedésből álló kormányzati csomag, amelyet ma jelentett be az Innovációs és Technológiai Minisztérium és akár több tízezer uniós pályázat végrehajtását is kedvezően érintheti - igaz eltérő mértékben. A legnagyobb horderejű változások között azonosíthatjuk azt, hogy a tárca megemeli a pályázati előleg mértékét a nehezebb helyzetbe került ágazatokban működő kedvezményezettek esetén. Emellett az is fontos, hogy az EU-források megfelelő hasznosulását egyszerűbb eljárások, meghosszabbított határidők, több teljesítési elvárás enyhébb átmeneti szabályozása teszi lehetővé.
A következő három hónapban 122 milliárd forint kifizetésére számíthatnak a magyar mezőgazdasági termelők a tavalyi kérelmeikhez kapcsolódóan - tájékoztatta Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-t. A közlemény szerint a támogatásokat kezelő Magyar Államkincstár a kifizetések meggyorsításával is hozzá akar járulni a koronavírus okozta negatív ágazati hatások kezeléséhez.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
